Mikor a homlok és a tarkó összeér,
tudod, minden fodrász csak rólunk álmodik.
De hidd el ez már egy másik világ,
és megérted majd azt is, ami most még himalájul van!
Ne vesződj már beleszáradt,
odatetted a tűz fölé.
S ha a gyíkfű porig égett,
meg is szédül, aki beleszagol szegény,
ezzel kend be, ahol fáj.
Tegnap megint hígat főztél, de senki nem kér már.
Telkünk végén ledugja az ujját, a kertkaput öleli át.

KAPASZKODJ HÁT!

De ha diétán élsz egész életen át, mitől fázol már?
Télen is szandálban jársz.
Kedvenc mosóporod Tomi a Sztár,
de ha kéred, az apuci megbocsát.
Miben MESTERkedsz hát?

Vigyázz, mindenki lát...!
Mert kötény helyett leplet hordunk rég.
A földig ér, ha sárga jó, rózsaszín csak szép.
De a vaj nem kell már, kicsit kenjük csak szét,
Legjobb lesz a MESTERséges zsiradék.

Kézzel kend szét!
HÁRÉ RÁMA, HAJRÁ PISTA,
HOL A BICSKA, HAARISNYAA